2008. november 15., szombat

A Ház és a kert, amilyenné Sutyi tette




Sutyi háza 2.

Sutyi nagyon sokat dolgozott velünk azért, hogy otthonunk szép legyen. Szeretett kertészkedni, és büszkén őrizte a házat (házát). A kezdettektől jóban volt a baloldali szomszéd kutyával, aki elsőként fogadta be az itteni kutya-közösségbe, és a szembe-szomszéd kutyával, akibe egy kissé szerelmes volt. Látható volt, hogy Sutyi egész kis életében ide készült, hogy itt éljen velünk.

2008. november 9., vasárnap

A Ház és a kert, amikor Sutyi elfoglalta


Sutyi háza

Sutyi már négy éves volt, amikor kinéztem magunknak egy házat vidéken. Egy szombat délelőtt vittem le magammal a kiskutyát, hogy megnézzük, mit szól hozzá. Sutyi azonnal elhelyezkedett a teraszon (pontosabban az annak helyén lévő sitthalmon), és az egész teste azt fejezte ki, ez az Ő háza. Sutyi a tulajdonos. Attól kezdve sokszor mentünk le a házhoz, míg végleg be nem költöztünk, és bár Sutyi nem bírta az autózást (gyógyszert kellett kapnia, hogy ne hányjon), mindig előre beült a kocsiba, amikor tudta, hogy a Házához indulunk.

A fiatal felnőtt Sutyi






Sutyi reggele

Sutyi okos volt és ragaszkodó. Mindenben megbízható. Rá lehetett számítani, biztos volt, hogy segíteni fog, vagy vigyázni rám. Ő vezette be azt a szokást, hogy minden reggel, felkelés után kb. fél órát mellette kellett ülni a földön, beszélgetni vele, simogatni, nézni, ahogy rágicsál valamit, közben közösen figyelni, ahogy Anyu készülődik a munka- vagy vasárnapra. Visszagondolva az együtt töltött évekre, nagyon igaza volt. Egészen más volt az ember hangulata egy olyan napon, ami szeretettel s barátsággal kezdődött.

Sutyi kamaszkorában