Sutyi már négy éves volt, amikor kinéztem magunknak egy házat vidéken. Egy szombat délelőtt vittem le magammal a kiskutyát, hogy megnézzük, mit szól hozzá. Sutyi azonnal elhelyezkedett a teraszon (pontosabban az annak helyén lévő sitthalmon), és az egész teste azt fejezte ki, ez az Ő háza. Sutyi a tulajdonos. Attól kezdve sokszor mentünk le a házhoz, míg végleg be nem költöztünk, és bár Sutyi nem bírta az autózást (gyógyszert kellett kapnia, hogy ne hányjon), mindig előre beült a kocsiba, amikor tudta, hogy a Házához indulunk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése